A pozsonyi hídfő - 3 Angebote vergleichen

Lieferung aus: Ungarn, plusz postaköltség.
Munkánkat szeretettel ajánljuk minden olyan Olvasónak, aki érdeklődik az 1940-es évek második felének magyar-csehszlovák kapcsolatai iránt, amikor a Bene¹-dekrétumok, a lakosságcsere-egyezmény és Magyarország újabb területvesztesége nyomán történeti mélypontra süllyedt a két állam viszonya. Annyira, hogy ismeretlen tettes még Kiss Roland gépkocsijáról is letörte a rádióantennát és letépte az egyik magyar zászlót a Carlton szálló előtt Pozsonyban... Az 1947. évi párizsi békeszerződéssel Magyarország területe tovább csökkent, a trianoni határokhoz képest három, Pozsonyhoz közeli településsel lett kisebb. Horvátjárfalu, Oroszvár, Dunacsún, Rajka és Bezenye szerepelt a tervezetben, végül azonban Csehszlovákia csak az első három községet kapta meg. A békeszerződés nem rögzítette az új határvonal pontos részleteit, azt a két ország kormányának képviselőiből álló Határrendező Bizottságnak kellett két hónap alatt kijelölni. A bizottság döntött a területátadáshoz kapcsolódó más kérdésekben is - például rögzítette a helyben maradó, illetve az "önként" áttelepülő lakosság jogait -, így az 1947 októberében megkezdődött tárgyalásai egészen 1949 elejéig tolódtak ki. Kötetünkben a Magyar-Csehszlovák Határrendező Bizottság működését és megállapodásait mutatjuk be, melynek magyar kormányküldöttségét Kiss Roland államtitkár, a "bibliás szocialista" vezette, és melyben rendkívüli követként és meghatalmazott miniszterként Szondy Viktor, a nemzetközi jog kiváló tudósa is részt vett. Könyv - Ismeretterjesztő - Történelem, politika.

Lieferung aus: Ungarn, plusz postaköltség.
Könyv egy férfiról, aki hivatalnokként is ember maradt, vészkorszaktól vészkorszakig. Dr. vitéz ákosfalvi Szilágyi László miniszteri tanácsos a Belügyminisztérium Közjogi Osztálya Közjogi Alosztályának prominens egyénisége volt 1944-ben, aki közreműködött az izraelita vallású és származású személyek mentesítési ügyeinek intézésében. Forrásközlésünk azon dokumentumok közül teszi közzé a legérdekesebbeket, amelyek Szilágyi László háború utáni igazolásával, illetve állásába való visszahelyezésével kapcsolatban keletkeztek. A népügyészség a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette ellene, és az üldözöttek megsegítése érdekében tanúsított magatartását helyeslően elismerte. Szilágyi Lászlónak különösen a mentesítési ügyek intézésére való, itt közölt visszaemlékezését ajánljuk minden olyan Olvasó figyelmébe, aki az 1944. év üldözöttjeivel együtt érezve szeretne betekintést nyerni az akkori "ügyintéző" gépezet működésébe. A visszaemlékezésnek ezen túl az is értéke, hogy bepillantást nyújt a Belügyminisztérium Sárvárra költöztetésébe Budapest ostromát megelőzően, illetve ottani viszonyaiba a főváros ostroma idején és azt követően. Forráskiadványunkat bevezető tanulmány nyitja, amely - az egykorú jogszabályokra, illetve a közölt visszaemlékezésre támaszkodva - mindenekelőtt a mentesítési rendszer felépítését és főbb vonásait vázolja. A forrásközlést a kiadvány végén két jogszabálytár egészíti ki, közülük az elsőnek az a célja, hogy az Olvasó minden, az eredeti dokumentumokban hivatkozott jogszabályt lehetőleg teljes egészében meg tudjon tekinteni. A második jogszabálytár nyolcvannyolc, 1944-ben kiadott zsidórendelet címét sorolja fel, hogy világossá váljék az a kontextus, amelybe a mentesítésekhez kapcsolódó és zömében szintén 1944-es rendeletek illeszkednek, továbbá, hogy itt is láthatóvá váljék a zsidó vallású és származású emberek elleni "jogalkotás" tartalmi keresztmetszete és óriási volumene. A "vészkorszak" alapjában véve hiteles, ám a keletkezés körülményire tekintettel olykor túlzásoktól vagy tévedésektől sem mentes memoáranyagát tartja kezében az Olvasó, amelynek kiemelkedő értéke, hogy a szerzője nem más, mint a mentesítési ügyek avatott ismerője, szakértője és az ügyintézésben személyesen is közreműködő belügyminisztériumi alkalmazott, dr. vitéz ákosfalvi Szilágyi László. Könyv - Ismeretterjesztő - Történelem, politika.

Lieferung aus: Ungarn, zzgl. Versandkosten.
E kötet "műfaját" tekintve interjúkötet, mely az Antall-Boross-korszak legjelentősebb, még élő egészségügyi-politikai döntéshozóival tartalmaz beszélgetéseket. A Kádár-rendszer letűntével ugyanis az egészségügyben is felgyorsult az átalakulási folyamat, jogszabályok tömege jelent meg, melyek az átszervezés mellett e területen is lefektették az alapjogokat. Épp ezért kötetünk bevezető fejezete arra vállalkozik, hogy a jogalkotás tükrében megkísérelje az egészségügy 1990 és 1994 közötti reformjának a lényegi elemeit tömören, áttekintő jelleggel összefoglalni. Hangsúlyozottan az egészségügyi szakág biztosítási alapra helyezésével, a háziorvosi rendszer és az egészségügyi pontrendszer bevezetésével, az abortusztörvénnyel, az intézményi reformokkal (például az orvos- és a gyógyszerészkamara), valamint a "patikatörvénnyel" foglalkozik. A rendelkezések indoklásául magukat a döntéshozókat szólaltattuk meg, mindenekelőtt Surján László volt népjóléti minisztert, valamint Jávor Andrást, a Népjóléti Minisztérium volt közigazgatási államtitkárát, továbbá a minisztérium volt politikai államtitkárát, Pusztai Erzsébetet. Fontosnak tartottuk azonban, hogy az említett orvos-politikusok és szakemberek mellett nyilatkozzon a közgazdász Botos József, a Társadalombiztosítási Főigazgatóság egykori vezetője is, és hogy munkákban a gyógyszerészszakmát is méltó módon tudjuk képviseltetni. Ezért az Antall-Boross-korszak gyógyszerészeti jogszabályainak a megértését Paál Tamással, a volt országos tisztifőgyógyszerésszel, valamint Vincze Zoltánnal, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság és a Magyar Gyógyszerészi Kamara volt elnökével készült interjúk segítik. A hat személy életútjában közös elem, hogy bár különböző mélységben, de Antall Józsefet, a rendszerváltoztató kormány miniszterelnökét, az 1989/90 utáni demokratikus átalakulás letéteményesét valamennyien személyesen ismerték. Könyv - Ismeretterjesztő - Történelem, politika.