Ezotéria és/vagy tudomány - 4 Angebote vergleichen

Lieferung aus: Niederlande, Direct beschikbaar.
bol.com.
Az ember ősidők ota keresi a helyét a világban, hiszen szeretnénk tudni, honnan jövünk, hová tartunk, miért olyan a világ, amilyen. Vajon megismerhető-e a végső valoság, vagy az emberi tudás korlátozott? A kérdésekre tudomány, vallás és filozofia igyekszik választ adni, azonban a válaszaik olykor gyökeresen ellentmondanak egymásnak. Ellentmondások vannak a vallások között, a filozofiák között, és a tudomány különféle szakterületei között is. Ámde ha egymásnak logikailag ellentmondo elméletek e... Az ember ősidők ota keresi a helyét a világban, hiszen szeretnénk tudni, honnan jövünk, hová tartunk, miért olyan a világ, amilyen. Vajon megismerhető-e a végső valoság, vagy az emberi tudás korlátozott? A kérdésekre tudomány, vallás és filozofia igyekszik választ adni, azonban a válaszaik olykor gyökeresen ellentmondanak egymásnak. Ellentmondások vannak a vallások között, a filozofiák között, és a tudomány különféle szakterületei között is. Ámde ha egymásnak logikailag ellentmondo elméletek egyszerre bizonyulhatnak igaznak, felvethető a kérdés, hogy létezik-e egyedüli abszolút igazság. Az sem zárhato ki, hogy a probléma a gondolkodásmodunkban van, és a valoság nem hajlando engedelmeskedni az emberi ész megszokott logikájának. Ezt a kérdést az ősi hindu bölcsek már évezredekkel ezelőtt felvetették és arra a következtetésre jutottak, hogy ha valamit spekulatív okoskodással be lehet bizonyítani, akkor azt ugyanilyen modon meg is lehet cáfolni. Mivel sok jel mutat arra, hogy a valoság nem nagyon igyekszik igazodni a racionális emberi ész elvárásaihoz, ezért ha a valoságot tényleg meg akarjuk ismerni, érdemes lehet azt – megkövesedett előítéleteinket félretéve – különböző nézőpontokbol szemügyre venni, és az így megszerezhető ismereteinket integrálni. Ha így teszünk, felismerhetjük, hogy a különféle világmagyarázatok választéka olyan, mint egyfajta svédasztal, amelyről kedvünkre mazsolázhatunk. A jelen cikkgyűjtemény szerzője nem kíván választ adni a végső kérdésekre, és nem áll szándékában a százféle elmélet és tanítás mellé egy százegyediket is kitalálni. Helyette bemutatja a szellemi „svédasztal” egy szeletét, hogy az olvasoval együtt gyönyörködhessen az elméletek kavalkádjában, a valoság izgalmas sokszínűségében. „Héjjas István korszakunk egyik kivételes hazai gondolkodoja. Munkásságában világszemléleti szélsőségeket képes integrálni, olyan analogiákat találva a modern tudomány és az ősi keleti bölcseletek között, amik a világ működését egy nagyobb teljességben értelmezik, minden – a valoságra és önmagára kíváncsi – ember számára.” Paulinyi Tamás íro, pszi-kutatoTaal: hu;Formaat: ePub met kopieerbeveiliging (DRM) van Adobe;Kopieerrechten: Het kopiëren van (delen van) de pagina's is niet toegestaan ;Geschikt voor: Alle e-readers geschikt voor ebooks in ePub formaat. Tablet of smartphone voorzien van een app zoals de bol.com Kobo app.;ISBN10: 6155180458;ISBN13: 9786155180453; Ebook.

Lieferung aus: Deutschland, Versandkostenfrei, Download.
Az ember ősidők óta keresi a helyét a világban, hiszen szeretnénk tudni, honnan jövünk, hová tartunk, miért olyan a világ, amilyen. Vajon megismerhető-e a végső valóság, vagy az emberi tudás korlátozott? A kérdésekre tudomány, vallás és filozófia igyekszik választ adni, azonban a válaszaik olykor gyökeresen ellentmondanak egymásnak. Ellentmondások vannak a vallások között, a filozófiák között, és a tudomány különféle szakterületei között is. Ámde ha egymásnak logikailag ellentmondó elméletek egyszerre bizonyulhatnak igaznak, felvethető a kérdés, hogy létezik-e egyedüli abszolút igazság. Az sem zárható ki, hogy a probléma a gondolkodásmódunkban van, és a valóság nem hajlandó engedelmeskedni az emberi ész megszokott logikájának. Ezt a kérdést az ősi hindu bölcsek már évezredekkel ezelőtt felvetették és arra a következtetésre jutottak, hogy ha valamit spekulatív okoskodással be lehet bizonyítani, akkor azt ugyanilyen módon meg is lehet cáfolni. Mivel sok jel mutat arra, hogy a valóság nem nagyon igyekszik igazodni a racionális emberi ész elvárásaihoz, ezért ha a valóságot tényleg meg akarjuk ismerni, érdemes lehet azt – megkövesedett előítéleteinket félretéve – különböző nézőpontokból szemügyre venni, és az így megszerezhető ismereteinket integrálni. Ha így teszünk, felismerhetjük, hogy a különféle világmagyarázatok választéka olyan, mint egyfajta svédasztal, amelyről kedvünkre mazsolázhatunk. A jelen cikkgyűjtemény szerzője nem kíván választ adni a végső kérdésekre, és nem áll szándékában a százféle elmélet és tanítás mellé egy százegyediket is kitalálni. Helyette bemutatja a szellemi „svédasztal” egy szeletét, hogy az olvasóval együtt gyönyörködhessen az elméletek kavalkádjában, a valóság izgalmas sokszínűségében.   „Héjjas István korszakunk egyik kivételes hazai gondolkodója. Munkásságában világszemléleti szélsőségeket képes integrálni, olyan analógiákat találva a modern tudomány és az ősi keleti bölcseletek között, amik a világ működését egy nagyobb teljességben értelmezik, minden – a valóságra és önmagára kíváncsi – ember számára.” Paulinyi Tamás  író, pszi-kutató .

Lieferung aus: Ungarn, plusz postaköltség.
Az ember ősidők óta keresi a helyét a világban, hiszen szeretnénk tudni, honnan jövünk, hová tartunk, miért olyan a világ, amilyen. Vajon megismerhető-e a végső valóság, vagy az emberi tudás korlátozott? A kérdésekre tudomány, vallás és filozófia igyekszik választ adni, azonban a válaszaik olykor gyökeresen ellentmondanak egymásnak. Ellentmondások vannak a vallások között, a filozófiák között, és a tudomány különféle szakterületei között is. Ámde ha egymásnak logikailag ellentmondó elméletek egyszerre bizonyulhatnak igaznak, felvethető a kérdés, hogy létezik-e egyedüli abszolút igazság. Az sem zárható ki, hogy a probléma a gondolkodásmódunkban van, és a valóság nem hajlandó engedelmeskedni az emberi ész megszokott logikájának. Ezt a kérdést az ősi hindu bölcsek már évezredekkel ezelőtt felvetették és arra a következtetésre jutottak, hogy ha valamit spekulatív okoskodással be lehet bizonyítani, akkor azt ugyanilyen módon meg is lehet cáfolni. Mivel sok jel mutat arra, hogy a valóság nem nagyon igyekszik igazodni a racionális emberi ész elvárásaihoz, ezért ha a valóságot tényleg meg akarjuk ismerni, érdemes lehet azt - megkövesedett előítéleteinket félretéve - különböző nézőpontokból szemügyre venni, és az így megszerezhető ismereteinket integrálni. Ha így teszünk, felismerhetjük, hogy a különféle világmagyarázatok választéka olyan, mint egyfajta svédasztal, amelyről kedvünkre mazsolázhatunk. A jelen cikkgyűjtemény szerzője nem kíván választ adni a végső kérdésekre, és nem áll szándékában a százféle elmélet és tanítás mellé egy százegyediket is kitalálni. Helyette bemutatja a szellemi "svédasztal" egy szeletét, hogy az olvasóval együtt gyönyörködhessen az elméletek kavalkádjában, a valóság izgalmas sokszínűségében. "Héjjas István korszakunk egyik kivételes hazai gondolkodója. Munkásságában világszemléleti szélsőségeket képes integrálni, olyan analógiákat találva a modern tudomány és az ősi keleti bölcseletek között, amik a világ működését egy nagyobb teljességben értelmezik, minden - a valóságra és önmagára kíváncsi - ember számára." Paulinyi Tamás író, pszi-kutató, Könyv - Ismeretterjesztő - Ezoterikus irodalom.

Lieferung aus: Australien, in-stock.
Az ember ősidők óta keresi a helyét a világban, hiszen szeretnénk tudni, honnan jövünk, hová tartunk, miért olyan a világ, amilyen. Vajon megismerhető-e a végső valóság, vagy az emberi tudás korlátozott? A kérdésekre tudomány, vallás és filozófia igyekszik választ adni, azonban a válaszaik olykor gyökeresen ellentmondanak egymásnak. Ellentmondások vannak a vallások között, a filozófiák között, és a tudomány különféle szakterületei között is. Ámde ha egymásnak logikailag ellentmondó elméletek egyszerre bizonyulhatnak igaznak, felvethető a kérdés, hogy létezik-e egyedüli abszolút igazság. Az sem zárható ki, hogy a probléma a gondolkodásmódunkban van, és a valóság nem hajlandó engedelmeskedni az emberi ész megszokott logikájának. Ezt a kérdést az ősi hindu bölcsek már évezredekkel ezelőtt felvetették és arra a következtetésre jutottak, hogy ha valamit spekulatív okoskodással be lehet bizonyítani, akkor azt ugyanilyen módon meg is lehet cáfolni. Mivel sok jel mutat arra, hogy a valóság nem nagyon igyekszik igazodni a racionális emberi ész elvárásaihoz, ezért ha a valóságot tényleg meg akarjuk ismerni, érdemes lehet azt - megkövesedett előítéleteinket félretéve - különböző nézőpontokból szemügyre venni, és az így megszerezhető ismereteinket integrálni. Ha így teszünk, felismerhetjük, hogy a különféle világmagyarázatok választéka olyan, mint egyfajta svédasztal, amelyről kedvünkre mazsolázhatunk. A jelen cikkgyűjtemény szerzője nem kíván választ adni a végső kérdésekre, és nem áll szándékában a százféle elmélet és tanítás mellé egy százegyediket is kital & aac.